Fekete felhők gyülekeznek az égen. Mint a varjak a fák tetején. Feketék, mint a halál. S kárognak szerteszét.   Jól ismert világunk Szerte-foszlani készül. Gúzsba köt minket a tehetetlenség.  Fájón tekintünk az elmúlt nyarakra, Amikor még szabadon élhettünk, S szerethettünk. Megkötések…

Felkelt a Nap, aranyló sugaraival beborít. Sajgó, megfáradt lelkem s szívem fájdalmán Enyhítve, Átölel a meleg napsugár. Megsimogatja arcomat. Ne sírj már, nincs miért. Elmúlt már. Az élet gyönyörű szép, Lépj tovább.   2020. március 12.

Néha fáradt a lelkem. Szeretnék begubózni. S elbújni a világ elől, Egy barlangban. Egymagamban.   Néha fáradt a lelkem, Szeretnék megpihenni. A tenger partján üldögélni. Nézni a tengert. Érezni a sós víz illatát. S nem hallani, érezni a világ baját.   Néha fáradt a lelkem. Szeretne…