Fekete felhők gyűlnek az égen. Az elmémben a gondolatok, Éles tőrré forrnak össze. Kavarognak, forognak, S lehet, rossz irányt mutatnak.   Szívemben egykoron,  Igen régen. Néhány gödörrel tarkított, Zöldellő rét virított. Színes virágok nyíltak azon, S beteljesületlen álmok.   Mostanra…

Nézem nappal a Napot, Éjjel a Holdat s a csillagokat. Gyönyörűnek tűnnek innen lentről.   A Hold az én bázisom,  Minden nap bátorít, S kihozza belőlem a legjobbat.   Sokszor nézek fel esténként az égre, A csillagok tengerére. Csodálva a messzeséget, A végtelenséget.   Elképzelem magam…