Nézem nappal a Napot,

Éjjel a Holdat s a csillagokat.

Gyönyörűnek tűnnek innen lentről.

A Hold az én bázisom, 

Minden nap bátorít,

S kihozza belőlem a legjobbat.

Sokszor nézek fel esténként az égre,

A csillagok tengerére.

Csodálva a messzeséget,

A végtelenséget.

Elképzelem magam odafent,

Ahogy ülök a göncölszekéren.

Nézek le rátok, mint hangyákra,

Ti rátok, emberekre.

2020. 06. 12.