Esténként szeretek feltekinteni az égre.

Nézem a csillagok tengerét a messzeségben.

Oly közelinek tűnnek, s mégis távol vannak.

Lábujjhegyre állok, egy picit ágaskodom.

Felnyújtom a kezem,

De nem érek el egyet sem.

Lefekszem a fűre, az udvar közepére.

Ma a csillagok fényével takaródzom.

Álmaimban a tejúton járok,

A göncölszekérrel furikázom.